letem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem. Az Úristen kegyelméből évek hosszú során át napról-napra dolgoztam kórházamban, tehetségemhez képest segítve beteg embertársaimon. Azért, mint életemben mindig, e helyen is mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott.” (Részlet a végrendeletből).

atthyány László az ősi Batthyány család sarja. Minden magyar ismeri ezt a családot, amely kiemelkedő személyeket adott hazánknak. Batthyány László apja a Pinkafői ágból származó Batthyány József, anyja ugyanennek a családnak az ún. Zsigmondi ágából származó Batthyány Ludovika.

atthyány-Strattmann László Antal János Lajos (1870- 1931) magyar főnemes, herceg, a „szegények orvosa”, korának különös alakja. Kezdetben a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, Dr. Batthyány- Strattmann László élete „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!” filozófiát és zenetörténetet. Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett – boldog házasságukból tizenkét gyerek született. Folyamatosan tovább képezte magát, először sebész orvosi, majd szemész orvosi képesítést szerzett, Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében Köpcsényt Ausztriához csatolták, ezért a körmendi kastélyába költözött, melynek egyik szárnyában rendezte be új kórházát a szembetegek számára.

A „szegények hercege” karitatív tevékenységével, a maga eszközeivel igyekezett segíteni a rászorulókon. Élete utolsó évtizedeiben naponta elimádkozta Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével belépett a ferences harmadrendbe. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is. Súlyos betegség következtében 1931. január 22-én hunyt el. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban.

Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá.

Római Katolikus Karitasz bólyi csoportja Batthyány-Strattmann Lászlót példamutató tevékenységéért, és az iránta való tisztelet jeléül vette fel a nevét.

rendkívül nagy és szerteágazó németújvári Batthyány hercegi család egyik leszármazottja, Batthyány Julianna neve szintén a városunkhoz köthető. Karitatív tevékenységei közül kiemelkedőek, hogy Bólyban az irgalmas nővérek letelepedjenek, betegápolást és leányok nevelését végezzék. Továbbá végrendeletében meghagyta, hogy a családi birtokukon mauzóleum épüljön.