Szent István király (Szent István I.), Magyarország első királya és fővédőszentje, az államalapító és a keresztény hit megszilárdítója. Itt van néhány fontos információ róla:
Élete és uralkodása
-
Született: kb. 975 körül (esztergomi vagy székesfehérvári herceg, Vajk néven)
-
Uralkodott: 1000/1001–1038 (koronázása: 1000. december 25. vagy 1001. január 1.)
-
Szülei: Géza fejedelem és Sarolt (a gyula lánya)
-
Felesége: Bajorországi Gizella (II. Henrik herceg lánya)
-
Fia: Szent Imre herceg (meghalt 1031-ben vadászbalesetben)
-
Halála: 1038. augusztus 15. (Szent István napja)
Tettei és öröksége
-
Keresztény államalapítás: Megszilárdította a magyar államiságot, megtérítette a pogány magyarokat.
-
Törvényei: Két törvénykönyvet hagyott hátra (latinul), amelyek a keresztény erkölcsöt és a királyi hatalmat erősítették.
-
Egyházszervezés: Esztergom és Kalocsa érsekségek alapítása, kolostorok és templomok építése.
-
Szent Korona: A pápától kapott koronával (a "Szent Koronával") legitimálta királyságát.
Szentté avatás és tisztelete
-
Szentté avatta: 1083-ban I. (Szent) László király és VII. Gergely pápa.
-
Ünnepe: Augusztus 20. (nemcsak a szentként való megünneplése, hanem az államalapítás napja is).
-
Fővédőszent: Magyarország védőszentje, a királyok, a gyermekek és a könyvtárosok patrónusa.
-
Kultusza: Szent jobbja (mumifikált kéz) a Szent Jobb templomban (Budapest), koponyája Esztergomban.
Szent István Intelmei
Fiához, Imréhez írt tanácsai a keresztény uralkodói erényekről (például: "Az irgalmasság nélküli igazság kegyetlenség, az igazság nélküli irgalmasság gyengeség.").
Jelképek
-
Koronázási palást: A Szent Koronával együtt a magyar államiság legfőbb jelképe (ma a Parlamentben látható).
-
Ábrázolása: Koronával, kettős kereszttel vagy makkal (a "királyi alma" szimbóluma).
Szent István nemcsak a magyar történelem, hanem a keresztény Európa egyik meghatározó alakja. Ünnepén (augusztus 20-án) Magyarországon nemzeti ünnep van, tűzijátékkal és egyházi szertartásokkal.