"Krisztus Király vasárnap" a katolikus egyház liturgiájában az Úrnak, Jézus Krisztusnak, az univerzum Királyának ünnepe. Ez az ünnep minden évben a liturgiális év záróvasárnapján, vagyis a Krisztus Királya vasárnapján van.
Főbb információk:
-
Dátum:
-
Minden évben a rendes forma római rítuszában (ami a legelterjedtebb) a liturgiális év utolsó vasárnapján tartják, ami november utolsó vasárnapjára esik. Ez azt jelenti, hogy az advent első vasárnapja előtti vasárnap.
-
2024-ben ez november 24.-a lesz.
-
-
Az ünnep jelentősége:
-
Az ünnep középpontjában Jézus Krisztus, mint az egész teremtett világ egyedüli és egyetemes királya áll. Nem földi, hanem mennyei királyságról van szó, amely "nem e világból való" (Jn 18,36).
-
Az ünnep felhívja a figyelmet Krisztus uralmára az egyén, a család, a társadalom és az egész világ felett.
-
A liturgiális évet egy győzelmi és királyi hangvételű ünneppel zárja, emlékeztetve arra, hogy a történelem végső célja és beteljesedése Krisztus diadalmas uralma.
-
-
Története:
-
XI. Piusz pápa alapította 1925-ben az Quas Primas kezdetű enciklikájában.
-
Az ünnep létrehozásának egyik oka az volt, hogy ellensúlyozza a szekularizáció és a nacionalizmus növekvő hatását, és emlékeztessen az embereket egy magasabb, isteni hatalomra.
-
Eredetileg október utolsó vasárnapján tartották, de a liturgiareform után 1970-ben helyezték át a novemberi végére, hogy hangsúlyosabban zárja le az egyházi évet.
-
-
Liturgia:
-
A mise olvasásai Krisztus királyi mivoltára és uralmára összpontosítanak. Például az evangélium általában a Jelenések könyvéből ("Isten uralkodik") vagy János evangéliumából ("Az igazságért születtem") való szakasz.
-
A mise énekei, imái és színe (fehér) is az ünnepi, diadalmas hangulatot fejezik ki.
-
Összefoglalva: a Krisztus Király vasárnap a katolikus egyház egyik fontos ünnepe, amely a liturgiális évet lezárva ünnepli Jézust mint az egész világ királyát.